Gerendás Lajos történelem-könyvtár szakot végzett budapesti fiatalember elhatározta, hogy Orbán Balázs Székelyföld leírása könyve alapján gyalogosan, illetve kerékpárral bejárja Székelyföld közel 500 települését, hogy kiegészítse, aktualizálja "a legnagyobb székely" 130 éve készült könyvét, azontúl a Kárpátokon túli moldvai csángó településekről is leírást készítsen. Ugyanakkor szeretne még összeállítani egy "Székelyföldi adattárat" és egy fotóalbumot. További tervei között szerepel egy riportkönyv, melynek alanyai székelyföldi papok, művészek, írók. Gerendás Lajos aug. 28-án indult el Budapestről Gyergyóalfaluba. Azért ide, mert választott szülőfalujának tekinti ezt a települést. Újszékelyen kezdte meg gyűjtőmunkáját. Szerződést kötött a budapesti Kapu folyóirattal, az egyes települések bemutatására. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 28./
2000. január 14.
Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius esperest az elmúlt év utolsó napjaiban Pro Urbe-díjjal jutalmazta Székelyudvarhely önkormányzata. Kedei elmondta, hogy 1989 decemberében Újszékelyen a falu a Nemzetmegmentési Front helyi elnökének választotta és első napokban megalakították az RMDSZ helyi szervezetét. A széki RMDSZ alelnökének választották. Később székelyudvarhelyi lelkésznek választották. A változás után az egyház visszakapta társadalmi súlyát és szerepét, a lelkészek kiléphettek a templomból. Az iskolák kapui is megnyíltak a lelkészek előtt. 1989-ig csak a legmagasabb szinten találkozhattak a külföldi unitárius egyházak vezetőivel, a lelkészeknek a találkozás teljesen lehetetlen volt. Az utóbbi 10 évben a külföldi unitáriusokkal a kapcsolat megerősödött, és felmérhetetlen jelentőségű az a testvéregyházi kapcsolat, amely az amerikai egyházzal kiépült. Minden erdélyi unitárius egyházközségnek van amerikai testvérgyülekezete, ami nagy erkölcsi és anyagi támogatást jelent. Újjászerveződtek az egyletek, és újraindult a kommunizmus ideje alatt betiltott Unitárius Közlöny című egyházi lap. - 1996-ban Székelyudvarhelyen tartották a püspökválasztó zsinatot. - Az elmúlt években a gazdasági helyzet, az életszínvonal romlott, ez sok embert Magyarországra kényszerített dolgozni, és a kényszerű távollét megpróbáló volt egyénnek, családnak egyaránt. - A demográfiai arányok megváltoztak. 1989-ben volt 30 keresztelő, és 15 temetés, 99-ben viszont 19 újszülött volt, és 25 temetés.- Az unitárius egyháznak sikerült újraindítania két szemináriumi osztályt, Székelykeresztúron az Orbán Balázs, Kolozsvárott a Brassai Sámuel unitárius kollégiumokat. A teológusképzés terén is sikerült leküzdeni a létszámhiányt. - Visszakapták Kolozsváron a Brassai Sámuel Unitárius Kollégiumot, és itt, Udvarhelyen a Kriza János Unitárius Szeretetotthon jogi helyzetének tisztázása folyamatban van. /Inczefi Tibor: "Bölcsességre van szükség a jövőben is" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2000. május 8.
Ifjúsági házat avattak Újszékelyen a székelykeresztúri Domus Alapítvány és németországi testvérszervezetének képviselői. A Domus Alapítvány 1992-ben alakult, célja a városi gyerekotthonból kikerülő fiatalok segítése. Szőcs Pál, az alapítvány elnöke az alkalomból elmondta: eddig több mint száznegyven fiatalt segítettek valamiképpen, több mint ötven fiatalt következetesen esztendőkön keresztül támogattak. Az alapítvány Keresztúron hat, Udvarhelyen két lakást vásárolt meg az árvaházból kikerülő fiatalok szállásgondjainak enyhítésére. Martin és Dorrit Korpowsky, a német testvéralapítvány képviseletében három esztendeje Újszéken élnek, s hogy a ház áll nagyban az ő érdemük. A fiatalokkal foglalkoznak. Egyébként a ház ifjú lakói egy évig igénybe vehetik az újszékelyi otthont, ezalatt megpróbálnak elhelyezkedni. /Az Élet kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2000. május 8.
Ifjúsági házat avattak Újszékelyen a székelykeresztúri Domus Alapítvány és németországi testvérszervezetének képviselői. A Domus Alapítvány 1992-ben alakult, célja a városi gyerekotthonból kikerülő fiatalok segítése. Szőcs Pál, az alapítvány elnöke az alkalomból elmondta: eddig több mint száznegyven fiatalt segítettek valamiképpen, több mint ötven fiatalt következetesen esztendőkön keresztül támogattak. Az alapítvány Keresztúron hat, Udvarhelyen két lakást vásárolt meg az árvaházból kikerülő fiatalok szállásgondjainak enyhítésére. Martin és Dorrit Korpowsky, a német testvéralapítvány képviseletében három esztendeje Újszéken élnek, s hogy a ház áll nagyban az ő érdemük. A fiatalokkal foglalkoznak. Egyébként a ház ifjú lakói egy évig igénybe vehetik az újszékelyi otthont, ezalatt megpróbálnak elhelyezkedni. /Az Élet kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2000. június 22.
Jún. 21-én átadták Újszékelyen a hidat, most már át tudnak járni a Küküllőn, meg tudják közelíteni a folyó túloldalán található mezőgazdasági területeiket. 1975-ben árvíz mosta el az újszékelyiek hídját. Rendbehozták az Újszékelyt Fiatfalvával összekötő utat is. /Rédai Attila: Új híd a Küküllő felett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./
2000. július 12.
Júl. 11-én a földtörvény Hargita megyei alkalmazásáról tartottak sajtótájékoztatót, megállapítva, hogy a törvény alkalmazása jó úton halad. Sarca Mihai alprefektus ismertette a törvény alkalmazásáért alakult bizottságok tevékenységét. A megyében összesen 227 492 hektárt igényeltek vissza, ebből 150 220 hektárt már visszakaptak a tulajdonosok. Eddig a megyei bizottság a lövétei, csíkszentdomokosi és gyergyóújfalvi területekről szóló igazoló iratokat fogadta el, fenntartásokkal a tölgyesi és homoródalmási területek dokumentumait. Előkészületben van Székelykeresztúr, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Székelyderzs, Homoródszentmárton, Újszékely és Korond dokumentációja is. /Kovács Attila: A földtörvény alkalmazásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./
2001. február 1.
50 éve, 1951. jan. 21-én született Segesváron Kedei Mózes unitárius lelkész. Kis- és Nagykedében, Újszékelyen teljesített szolgálatot, majd Székelyudvarhelyen lelkész, 1996 óta esperes. Vallomás magunkról c. kötete angolul is megjelent. Dr. Erdő János teológiai tanár, későbbi püspök lett az eszményképe. Az ő mondása volt, hogy egy ember annyit ér, amennyit a közösségnek használ. Amikor nyugdíjba ment, akkor is tanított, és azért fizetést nem vett el; püspökké választása után is csak a nyugdíját vette fel, a püspöki fizetését bent hagyta az egyházi kasszában. Kedei Mózest 1990-ben a széki RMDSZ-szervezet alelnökének választották. 1990 júniusában megválasztották Székelyudvarhelyre lelkésznek, és egy idő után érezte, nem tudja mind a két munkát teljes értékűen végezni, lemondott a politikai szerepvállalásról. Kedei ösztöndíjjal Angliában volt, megjelent két gyűjteményes könyv a szerkesztésében, egyiket sikerült angolra is átültetni. Ez az első próbálkozás, hogy az erdélyi unitáriusok életéről, szolgálatáról, történelméről angol nyelvű könyvet adnak ki. 1999-ben javaslatára unitárius világtalálkozót szerveztek a Szejke-fürdőn, Orbán Balázs földjén. /P. Buzogány Árpád: Áldozatra és szolgálattevésre van szükség, hogy lendíthessünk közösségeink életén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./
2002. július 5.
A népszámlálás előzetes adatai szerint Hargita megye lakossága 326 020 fő, amely a tíz évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 22 315-tel kevesebb, ez 6,4 százalékos csökkenést jelent. A román ajkúak száma 3098-cal 45 850-re, a magyaroké 19 314-el 275 722-re csökkent. Növekedés mindössze a roma, illetve más nemzetiségek lélekszámánál tapasztalható. A megye lakosságának 84,6 százaléka magyar (az országban itt a legmagasabb a magyarok aránya), 14,1 százaléka román, 1,2 százalék roma és 0,1 százalék más nemzetiségű. A lakosság 44,1 százaléka városon, 55,9 százaléka pedig vidéken él. Tíz év alatt 27,7 százalékkal 7902-re csökkent a Balánbánya bányavárosban lakók száma. 12,2 százalékkal kevesebben laknak Gyergyóditróban és Tusnádfürdőn, 11,8 százalékkal kevesebben pedig Székelyderzsen. Csíkszeredában 1992-ben 46 029-en, mára már 4376-tal kevesebben, 41 653-an élnek a megyeszékhelyen. Növekedés tapasztalható viszont Újszékelyen (151 fő - 6%), Csíkpálfalván (55 fő - 3,3%), Csíkszentsimonban (40 fő - 1,2%). A felekezeti hovatartozás adatai szerint 212 734-en római katolikusnak, 43 275-en ortodoxnak, 41 264-en reformátusnak, 23 219-en unitáriusnak vallották magukat. /Szüszer-Nagy Róbert: Csökkent a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2002. november 22.
A népi önéletírások közül elsőként Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című "emlékezése" jelent meg 1970-ben. Tamási Áron testvéröccsének memoárja hatására, annak osztatlan sikere láttán - 1983-ban jelent meg a második kiadása - sorra jelentek meg a népi írásbeliség e termékei. A Művelődés folyóiratban jelent meg sorozatban, majd 1985-ben az Európa Könyvkiadó Femina sorozatában az orotvai Csibi Istvánné Siklódi Márika Pontot, vesszőt nem ismerek... című önéletírása. A Pillich László és Vetési László által szerkesztett Leírtam életem... című kötetbe bekerült a székelyudvarhelyi születésű Bucsy Gábor, az újszékelyi születésű Buzogány Béla önéletírásának egy-egy részlete, a Salamon Anikó által szerkesztett Így teltek hónapok, évek című kötetben pedig Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester, valamint a szentkeresztbányai szabó, Máthé Mihály visszaemlékezései kaptak helyet. A rendszerváltás után a Hargita Népe által meghirdetett pályázatokra beküldött visszaemlékezések a Kuláksors, illetve Fogságom története sorozatokban jelentek meg, később ezekből egy-egy kötetnyi válogatás látott napvilágot /Történetek a fogságból - Hatvan székely hadifogoly /Státus, Csíkszereda, 1998/ a csíkszeredai Státus Kiadónál. Idén jelent meg a kissolymosi Simó István Visszasütő napsugár /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda 2002/ című memoárkötete. /Sarány István: Kissolymosi Ajtmatov. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2003. június 27.
Második alkalommal szervezte meg immár Rezi Erika tanítónő, az alsóboldogfalvi Kultúrotthon igazgatója a gyermekszínjátszó fesztivált. Fellépett a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Mákvirágok nevű színjátszó együttese, a helyi, Tündérek nevű I-IV. osztályosok színjátszói, a szenterzsébeti Pécsi Simon Iskola színjátszói, a fiatfalvi Benedek Elek Iskola színjátszói, a siménfalvi Havasi Gyopár nevű csoport, az újszékelyi Bem József Iskola Rezi Erika, a székelykeresztúri Napsugár nevű csoport és a kissolymosi iskolások színjátszói. /Gálfalvi Gábor: II. Gyermekszínjátszó Fesztivál Alsóboldogfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 27./
2002. június 5.
Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./
2005. január 7.
Udvarhelyszéken tavaly is több volt az elhalálozás, mint a születés. Van olyan udvarhelyszéki település, Homoródalmás, ahol tavaly mindössze két gyermek született, igaz, van olyan község is, Bögöz, ahol 62 újszülöttet vettek nyilvántartásba. A 23 udvarhelyszéki vidéki település közül 13-ban tavaly kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. Az utóbbi években mérséklődött a népfogyatkozás. A 4.475 lelket számláló Farkaslakán tavaly többen születtek, mint 2003-ban. A nagyközségben azonban a népszaporulat továbbra is negatív. Felsőboldogfalván az újszülöttek száma meghaladja az elhunytakét: születés 27, elhalálozás 26 volt tavaly. Fenyéden ugyancsak pozitív a mérleg: 30 születés, 22 elhalálozás. Galambfalva község népessége is szaporodott tavaly. Az 1.406 fős lakosú Homoródalmáson tavaly mindössze két gyerek született, az elhalálozások száma pedig közel harminc. A 12 falut magában foglaló Homoródszentmártonban tavaly 32 gyermek született, és 46 személy halt meg. Kányádon 16-an hunytak el, és 10-en születtek, Kápolnásfaluban pedig 26-an távoztak az élők sorából, és 22 gyerek érkezett. A 6.306 lelket számláló Korondon tavaly születés 55, elhalálozás 54 volt. Lövétén 2004-ben 38-an hunytak el, és 35-en születtek. Máréfalva községben tizenketten haltak meg, és tizenhatan születtek. Oklándon 16 újszülöttet kereszteltek, és 15 főt temettek. Oroszhegyben 51 születés és 44 elhalálozás volt. A több mint 6.800 lakossal rendelkező Parajd fogyóban van: 65 gyermek született, és 78 személy hunyt el. Siménfalván 33 születést és 38 elhalálozást jegyeztek tavaly. Székelyderzsben 18-an haltak meg, és 14-en születtek, Szentábrahámon pedig 22 haláleset és 23 születés volt. Újszékelyen 32 tavaly született kisgyermek van, az elhunytak száma pedig 30. Varságon 25-en távoztak el az élők sorából, és 20 újszülöttel szaporodott a község lakossága. Az 5.829 lakossal rendelkező Zetelakán tavaly 67-en hunytak el, és 49-en születtek. Abos Maria, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, Hargita megyében tavaly január elsején 329.190-en éltek. A hat hónappal későbbi adatok már jelentős csökkenést mutatnak: 2004. július elsején 328.457 volt a megye lakosainak száma. A szakember szerint bár a megyében a népszaporulat továbbra is negatív, a népfogyatkozás már nem olyan nagy mértékű, mint korábban. /Kiss Edit: Még mindig fogyunk, de már nem olyan nagy mértékben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2005. március 21.
Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2005. június 28.
Június 25-én rendezték meg Alsóboldogfalván a III. Gyermekszínjátszó Találkozót, eljöttek a székelyszenterzsébeti, homoródszentpáli, újszékelyi, szentábrahámi és alsóboldogfalvi iskolák kis „művészei”, akik összesen tíz színművet mutattak be a jobbára gyermekekből álló közönségnek. A szervezési munkáért köszönet illeti Rezi Erika Gabriella tanítónőt. /Gálfalvi Gábor: Gyermekszínjátszó találkozó Alsóboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./
2007. június 26.
A székelykeresztúri Domus Karitatív Egyesület közgyűlése a hét végén értékelte a múlt év tevékenységét. A szervezet azzal a céllal alakult 1992-ben, hogy segítse a társadalomba való beilleszkedésben azokat a 18 évet betöltött, gyermekotthonban nevelkedett fiatalokat, akik nem maradhattak tovább az intézetben. A tevékenységi beszámolót és az idei terveket Szőcs Pál, az egyesület elnöke ismertette. Az elmúlt évben az egyesületnek sikerült a német CJD alapítványhoz csatlakozni. A jelentősebb anyagi támogatást továbbra is a német Domus Egyesülettől kapták. Burus Endre, a németországi CJD alapítvány romániai ügyvezető igazgatója részletesen tájékoztatta a jelenlévőket az alapítvány eddigi tevékenységéről. Az alapítvány jelenleg ötven fiatalról gondoskodik, rendelkezésükre áll hét tömbházlakás Székelykeresztúron, egy családi ház Újszékelyen, továbbá négy, az alapítvány tulajdonában lévő és egy bérelt tömbházlakás Székelyudvarhelyen. /László Miklós: Domus Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./
2008. február 21.
A székely Partium részét képező Székelyszenterzsébet lakói (ide tartoznak még a Sólymosok és Románandrásfalva) a január 27-i népszavazáson az önállósodás mellett döntöttek. A települést sokáig megtartotta önrendelkezési jogát, mígnem 1958-ban megvonták e titulusát. Nem lesz könnyű a talpra állás, viszont a falu lakói – nyolcvan százaléka roma nemzetiségű – elég erőt éreznek magukban az önszerveződéssel járó újraalakuláshoz. Jelenleg még Újszékelyhez tartoznak. Szenterzsébeten felgyorsultak az infrastrukturális fejlesztések, folyik a víz- és csatornahálózat kiépítése, valamennyi kormánytámogatással. Kincses Kálmán fiatal református lelkész szerinte a település lakosságának zöme megélhetési gondokkal küzd. A roma közösség református hitű. /Kristó Tibor: Székelyszenterzsébet önállósodna. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./
2009. február 2.
Bíróságon támadta meg Hargita megye prefektusi hivatala több helyi tanácsnak a 2009. március 15-ére tervezett autonómia-népszavazásról szóló határozatát. A kormányhivatal több ízben is figyelmeztette a tanácsokat: vonják vissza határozataikat. A települések közül többen eleget tettek a felszólításnak, azonban akadt helység – mint például Csíkszereda, Székelyudvarhely, Borszék, valamint Újszékely –, amelynek vezetőtestülete nem volt hajlandó erre. Gyergyószentmiklós tanácsa a referendum megszervezése mellett szavazott, de időpontjáról később döntenek. Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megyében szintén népszavazás megtartása mellett szavaztak, március 15-i dátummal. /Prefektusi nem a referendumra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2009. február 13.
Érvénytelenítette a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatát, amely helyi népszavazást írt ki március 15-ére a Székelyföld autonómiájáról. A székelyudvarhelyi városi önkormányzat határozatát Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támadta meg a közigazgatási bíróságon. Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere szerint a városi tanács várhatóan a Maros megyei Táblabíróságon fellebbezi meg a törvényszéki döntést. A Hargita Megyei Törvényszék döntése az első, amely a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazási határozatokra vonatkozik. A következőkben döntés várható a csíkszeredai, a borszéki, fenyédi és újszékelyi önkormányzatok hasonló határozataival kapcsolatban is, amelyeket szintén megtámadott a prefektúra. /Elmaradhat az autonómia-referendum Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2009. február 23.
Bíróságon támadta meg a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 15-re tervezett autonómia-referendum megszervezéséről szóló határozatát Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa. Munteanu törvénytelennek tartja az önkormányzat határozatát. A prefektus anélkül fordult a bírósághoz, hogy előbb felkérte volna a helyi tanácsot határozatának visszavonására. Korábban a Hargita Megyei Törvényszék már érvénytelenítette a székelyudvarhelyi önkormányzat határozatát, amely helyi népszavazást írt ki március 15-ére, az ítélet azonban nem végleges. A következőkben döntés várható a csíkszeredai, a borszéki, fenyédi és újszékelyi önkormányzatok hasonló határozataival kapcsolatban is, amelyeket szintén megtámadott a prefektúra. /Bíróságon a sepsiszentgyörgyi autonómia-referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23
2009. április 6.
Négy „fegyver-hordozót” tüntettek ki április 3-án az erdélyi magyar közművelődés ünnepén Marosvásárhelyen. Az EMKE Maros megyei szervezetének rendezvényén Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész-esperes, a megyeszékhely és Marosszentgyörgy zenei kultúráját, kórusmozgalmát fellendítő Hajdó Károly karnagy, Papp György kultúrigazgató, a holtmarosi Gyöngykoszorúk kezdeményezője és Sinkó András pedagógus, népzenész, a Cinige és a Picinige ifjúsági és gyermek népi zenekarok megalapítója, irányítója részesült oklevélben. Ezt az elismerést az idei Gyöngykoszorú-találkozón Holtmaros faluközössége is átveheti. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke az 1991 tavaszán újjászülető szervezet megvalósításairól beszélt. – Rájöttem, hogy mindennek, amit csinálok, csak itthon van értelme – mondta a Németországból hazatelepült fiatal P. Dávid Tünde, a megnyitott kiállítás fotóinak, a Krónikás képeknek az alkotója. 2008-ban a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség egy népszerűsítő programba kezdett, melynek során digitális katalógus, prospektus, inter-aktív CD készült 48 településről. Ennek a projektnek a része ez a kiállítás is. A fotókon Székelykeresztúr, Románandrásfalva, Újszékely, Szentábrahám, Etéd, Székelyderzs, Kányád, Siménfalva és Galambfalva mindennapjait örökítette meg. /Nagy Székely Ildikó: Csoda mégis… = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
2009. október 28.
Október 19-én Budapesten elhunyt Gáll Dénes, a múlt század második felének egyik legnagyobb kolozsvári tanáregyénisége. Az 1960-as évek elejének Kolozsváron alig akadt olyan magyar szülő vagy diák, aki ne tudta volna, hogy a három legfontosabb magyar iskola élén a két Székely Ferenc és Gáll Dénes áll. Mindegyikük neve korszakot jelöl a szóban forgó iskolák történetében, méghozzá virágkort. Közülük is kiemelkedik a hosszú és gazdag tanári pályát befutó Gáll Dénes alakja. Az 1948-as államosítás után, az évről évre lecserélt igazgatók sorát követően ő hozott állandóságot és új szellemet a Brassai Sámuel Középiskolába. Szülőfalujából, az Udvarhely megyei Újszékelyről 1938-ban került Kolozsvárra, ahol 1947-ben végezte a Tanítóképzőt, majd a Bolyai Tudományegyetemen biológia–kémia szakot végzett. 1956-tól a középiskolában a nappali tagozat alapembere lett, s 1958-ban kinevezték igazgatónak. 1957-ben résztvevője a tanintézet fennállása 400. évfordulója megszervezésének, s együtt ünnepelte a tanári karral a Brassai Sámuel név elnyerését. Gáll Dénes teremtette meg a „brassais szellemet”, évtizedeken át a város első biológiatanárának számított. Igazgatósága idején, 1959-ben az állami használatban lévő amfiteátrum unitárius jellegét úgy mentette meg, hogy a szószéket drapériával takartatta le, s a termet övező püspök- és főgondnok-portrékat híres román és magyar írókról készített rajzokkal fedette be. 1963-ban a Brassai név használatát is (szerencsére csak átmenetileg) betiltották. 1964-től már román aligazgatóval kellett együttműködnie. Diákjait délutánonként külön előkészítette a tantárgyversenyekre, az egyetemi felvételire. Így sokáig a Brassai tanítványai hódítottak megyei, sőt országos viszonylatban a biológia-olimpiákon. 1965 őszén minden indoklás nélkül leváltották az igazgatói tisztségből. 1988-ban, 41 évi szolgálat után nyugdíjazták. A nehéz években áttelepedett Magyarországra, de nem a nyugalmat, hanem az újabb munkalehetőséget kereste: Bicskén pedagógus lett, majd három évig igazgató. A 80. életéve betöltésekor másodszor is nyugdíjba vonult. 58 évet dolgozott a pedagógusi pályán. Gáll Dénes soha sem lett hűtlen városához, iskolájához. Nem volt olyan ballagási időszak, hogy meg ne jelent volna a Brassai falai közt, ha csak tehette minden véndiák-találkozón részt vett. Kívánságára hamvaiban is hazatért, október 24-én őt is befogadta a házsongárdi anyaföld. /Gaal György: Iskolai szellemet és hagyományokat teremtett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
